A motor lágyindítója (lágyindító) egy újszerű motorvezérlő eszköz, amely lágyindítást, lágyleállítást, könnyű{0}}terhelésű energiatakarékosságot és különféle védelmi funkciókat integrál. Külföldön lágyindítóként ismert. A lágyindító három-fázisú, fázisú-párhuzamos tirisztort használ feszültségszabályozóként, a tápegység és a motor állórésze közé kötve. Ez az áramkör hasonló egy három-fázisú, teljesen vezérelt híd-egyenirányítóhoz. Amikor a lágyindító elindítja a motort, a tirisztor kimeneti feszültsége fokozatosan növekszik, fokozatosan felgyorsítva a motort, amíg a tirisztorok teljesen vezetőképesek nem lesznek. A motor ezután a névleges feszültségén működik, sima indítást ér el, csökkenti az indítási áramot és elkerüli a túláram kioldását. Amikor a motor eléri névleges fordulatszámát, az indítási folyamat befejeződik, és a lágyindító automatikusan kicseréli a kész tirisztorokat bypass mágneskapcsolókra, biztosítva a motor normál működéséhez szükséges névleges feszültséget. Ez csökkenti a tirisztorok hőveszteségét, meghosszabbítja a lágyindító élettartamát, javítja a hatásfokát, és megvédi az elektromos hálózatot a harmonikus szennyeződésektől. A lágyindító lágy leállítás funkciót is biztosít. A lágy leállítási folyamat ellentétes a lágy indítási folyamattal. A feszültség fokozatosan csökken, a fordulatok száma pedig fokozatosan nullára csökken, elkerülve a szabad leállás okozta nyomatéklökést.
